Black and White

Elcseszett egy nap van a hátam mögött, és higyjétek el, a többi része is ugyanolyan szar lesz. Egy kis vidító sorstársaimnak, bulira pörgető mindenki másnak.

Az elmúlt napokban nagyon sok minden történt a Párt háza tájékán, új elhatározások születtek, hamarosan majd érezhető lesz a változás az arculatban. Voltunk vizsgázni, mert az milyen csudijó dolog már. Fogyasztottunk erjesztett gyümölcslevet is, annak rendje és módja szerint (bár a Spar 2l-es PET-palackos bor se látott soha szőlőt). Megnéztük az új Terminatort, ami istenes öldöklés, jó sok robottal, minőségi számítógépes trückökkel, na és persze csak megjelent személyi edzőnk, Schwarzi is. Sajnos a mozira már sokkosan kellett beülnöm, még szerencse, hogy a film kárpótolt.

Egy kis közbeszúrás: két hetet késett a világpremierhez képest a film, mert a plázanép csak szinkronosan érti meg. Szeretném megkérni az Intercom vezetőit és a Sony Pictures munkatársait, hogy nyelnek SÜNt, mert megérdemlik. Eredeti, angol ajkú filmeket akarok! Miért nem lehet a nagy premierrel egy időben angolul vetíteni a filmet? Miért nem lehet a szinkront mondjuk két héttel hamarabb elkezdeni? Miért nem lehet angol nyelvű vetítéseket is beszúrni a magyarok mellé, hogy az olyan geekek, mint én is évezkedhessenek???

Szülőhazámban ugyanis az egyetlen mozi a helyi Plázában van, ki tudja miért. A film pedig mégis a jelenlegi filmipari húzónév, csődült rá a tömeg annak rendje és módja szerint. Hatalmas zúgó gépek árnyékában könnyebben elfogy az 5l-es popcorn és a literes kóla, mint Magdi néni és Vili bácsi szerelmi aktusai közben. Csak aztán bírjuk a mozi végéig WC-re mászkálás nélkül. Dőlt a nép, márpedig ha plázában vagyunk, akkor nagyon sok a plázapicsa+plázafasz pár. Főleg, hogy ilyen filmet adnak a mozikban, ezt mégis mindenkinek látnia kell. Meg kb ez a színvonal, amit még fel is fognak. A film utolsó jelenetében megfogalmazott kis tanulság is nekik szólt, ha nem esett volna le a tantusz addigra. Mert hát ők a nagy tömeg, rajtuk térül meg az egyéves forgatás, csúnya lenne, ha tanulság nélkül kellene hazatérniük sufnitunigolt Oper Corsáikkal.  De ez így van rendjén. Kissé fanyar mosollyal nyugtáztam a movie közben a Guns ‘N és az Alice in Chains nóták felcsendülését, valszeg a népes nézőtábor alacsony hányadának csengtek ismerősen. Pedig van egy olyan sejtésem, hogy a rendező sztem már csak poénból tetette bele, hogy tisztelegjen a második résznek.

De, hogy mi sokkolt engem a film előtt annyira? Csak a szokásos szivárvány és aranyszinű, zselézett és hátul hosszúra nyírt hajú, mindig csini tömeg.  Továbbra sem fogom fel, hogy a felnőtt férfiak egy jelentős része miért akar úgy kinézni, mintha abból a metro és homoszexuális társkereső tv-s showból ugrott volna elő (tudjátok amiben négy langyoska készít fel egy srácot randira, a címe nem ugrik most be, majd P12 megmondja). Arany csilivili pólók, egy kis kondi is és legfőképpen sok-sok szoli. A csapjaim és a pálcikáim meg kiégnek a sok fényűzéstől, de ez a kutyát nem zavarja. Mert hát itt a nyár, vhogy ki kell nézni a plázában, a strandon, munkában, buszmegállóban, kurvázás közben… Találnak egy megfelelő zöldségnyi IQ-val rendelkező kicsit elhízott, de legalább állandóan cukker hölgyet, és aztán feszítenek minden délután a plázában. Ez ám az élet. Este meg Győzike, celebek és Barátok közt, a következő néhány évben. Egy-két gyerek belefér, kell az utánpótlás a discoba. Aztán irány a sír, hogy a veretős haverok megsirassanak.

Mellesleg tegnap enyén fáradt voltam, úgyhogy a tolerancia küszöböm is rendesen alászállt, morogtam is rendesen. Ilyenkor már a tuctuc gyilkolászós gondolataimnak hangot is adok. Na jó azért nem kell a magyart félteni, adnak okot az öltözködésükön kívül is az agyhúgygörcsre. A film nyolckor kezdődött. A munka mindenkinek befejeződött már, volt idő vacsizni, felfrissülni. Csak azt tudnám, miért nem tudnak akkor az emberek időben megérkezni. Persze ezért adnak trailereket és reklámokat a következő 20 percben is, fogyjon a popcorn, beessen az utolsó késő is. Tehát nem tudom felfogni, hogy hogyan, de egyeseknek sikerült beesni a nagyfőcím után. (Ezt azért sem fogom fel, mert a miskolci tömegközlekedés van annyira jól megszervezve, hogy a város egyik végéből a másikba egy órán belül el lehessen érni, ami ekkora távolságoknál már szép teljesítmény.) A másik kedvencem az a típus, aki egy ilyen népszerű előadásra vmi ismerős révén jut be, azért nincs meghatározott ülése, oda ül, ahova tud. Csakhogy nem volt 2 üres hely egymás mellett a párnak, ezért végül a két késő helyére ültek. Biztos, azt hitték, hogy már nem jönnek. De jöttek bázz, úgyhogy az orrunk előtt a kezdő kreditek lepörgése alatt gyújtottak villanyt olyan 8:20-25 körül. Ilyenkor azért egy laza bázmeg elhagyja az ajkam.

A film nem volt túl rövid, ezért a vége felé már voltak kimászkálók is. Megértem, ne vizeljen be, annyit egy film nem ér. De akkor belehúzok és gyorsan eltűnök a képből, nem zavarok senkit huzamosabb ideig. Na, most ezt magyarázd izomagy tábornoknak. A terem ugyanis a film elejére megtelt 30-40-es kigyúrt idiótákkal. Izompóló, rövid haj, ékszerek. Olyan “megfejellek, kisköcsög, ha csajomra ránézel” ábrázattal. Na, most ezt egy ilyen állatnak hogy magyarázod el? Sehogy. Úgyhogy némán tűrsz, miközben ő komótosan kiviszi a 120 kiló húst a WCre. Amikor visszahozza, akkor már rántanád, de lisztet nem hoztál, a tojást pedig puszta kézzel nem lenne egyszerű kinyerni. Plusz mellette John Connor megkezdti a harcot.

Hosszú és kusza írás lett, de remélem követhető. A tanulság meg annyi, hogy járjunk mostantól éjféli vetítésre és angol nyelvűre, mert akkor nem fog a tömeg a kezdő főcímnél még lazán pofázni arról, hogy az elől ülő csaj feneke milyen jól kidolgozott. A film sztem ugyanolyan jó, mint a többi Terminator-film (a 3-at is bírtam a hibái ellenére). A számítógépes grafika gyönyörű, a szereplők jól játszanak, a sztorit a szomszéd pulija is megérti, nézzétek meg.

Utóirat: Bale jó színész, de örülnék neki, ha nem happolna el minden nagyobb szerepet, mert most itt már furcsa volt. A magyar hangja ugyanaz, mindenkinek Batman fog róla beugrani, aki magyarul látta. A szerepet hozta, de ide érzésem szerint nem ő kellett volna, kezd túl sok lenni a csávó. És még jön az évben nagy filmje. Lepihenhetne egy időre. Úgy hallottam lesittelték.

Most már komolyan hánynom kell. Hazajöttem, totál vidáman, nem basztak ki a vizsgáról. Reggelizek, böngészem a netet. Végigjárom a szokásos rutinomat, bh, iwiw stb. És akkor napiszar.com. És akkor a döbbenet. Egy broki néz velem farkasszemet, mert beküldték vmi versenyre. Ráfirkantva szépen, hogy napiszar. Ilyen nincs, gondoltam. Ahogy görgetek tovább lefelé kiderült, hogy igenis van. Nem is kevés. Ilyenkor azért kicsit megdöbbenek. Sok ökörséget összeolvasok, a stallonemagazin szerkesztősége pl. a magánéleti problémáit teregeti ki, esküszöm ezek még beleférnek. Ennek kicsi a fasza, annak szőrös a segge, előfordul. Betesznek néhány képet google-ből, röhögök egy sort, hogy mekkora őrültek az írók. Látom, hogy nem gondolják komolyan, működik a görbe tükör rendesen.

De az, hogy pózolunk még a nagyanyánk valagával is, az már egy kicsit sok. Főleg a 15 perc hírnévért. A napiszar kezdte, és mostmár burjánzik mindenhol. A fél világ a farkát mutogatja. Basszátok meg, legalább egy figyelmeztetést tegyetek már ki. Mert a reggeli kikívánkozik. Miután leküzdtem az undoromat, a következő gondolatom az volt, hogy megkeresem egyesével ezt a sok aberrált faszt és elásom őket. Mennyire kell betegnek lenni, hogy elküldd egy elbaszott oldalnak a fotóidat a gyíkodról és még élvezd is? Mert máskülönben biztos, hogy nem tennéd ki. Tehát ezt élvezik? Hát bazmeg bazmeg bazmeg. Erre már nem tudok mit mondani. Menj akkor pornózni hülye gyökér, azért még fizetnek is. És legalább nem tolod a pofámba a szerszámod, mert az iparban a terméket el szokás nevezni, márpedig ha a címbe kiteszik, hogy “huge steaming pile of transsexual cock in grannys vol 75″, akkor tudom, hogy ezt messziről kerülni kell. Ehelyett belépek a napiszarra és mindenhol csak faszt látok. Ezzel csak azt érték el, hogy nem olvasom többet azt az oldalt. Nagyon elfajult már.

A brokimutogatás a legkirívóbb, és azon ritka dolgok közé tartozik, amit a szerkesztőség nem tud és nem is akar tolerálni. A többi pózolás (pénzzel, hullával, fegyverrel, rajzás stb.) meg csak simán szánalmas. Kb. annyira, mint az emo-üldözésük. Ment egy ideig az is, de rövid idő után már a belem ki akart fordulni. Ráun az ember arra, ha minden nap elfajzott faszfejeket tolnak a képébe válogatás nélkül.  Szóval bassza meg az összes gyerekszoba nélkül felnőtt korcs állat, aki tölti fel myvipre az ocsmány testét, és még inkább az a néhány barom, aki úgy szerez népes olvasótábort magának, hogy telepakolja fasszal az oldalát. Visszasírom azokat az időket, amikor ezek a beteg faszok máglyára és kínpadra kerültek. Azt javaslom, hogy kezdjük el irtani ezeket a rohadékokat. Pusztuljon az összes ferde hajlamú sárgaházba való beteg barom.

2009. január 15.
Lemondott Bárány Attila
Bárány Attila szerdán lemondott a DJ szövetség alelnöki posztjáról, amennyire a közleményből kiderül, azért, mert rengeteg támadást kapott a pultbeli viselkedése – konkrétan a káromkodás – miatt, és nem szeretné, ha ezzel a DJ Szövetséget és annak céljait jellemtelen támadásoknak tenné ki. Bárányt hamarosan kifaggatjuk egy interjúban, addig is következzen a DJ Szövetség hivatalos közleménye:

A DJ Szövetség – Magyar Lemezlovas Egyesület ezúton értesíti a tisztelt sajtót és közönséget, hogy Bárány Attila a mai napon lemondott Szerveztünkben vállalt alelnöki posztjáról. A lemezlovas nem szeretné, hogy ha a fellépésein látható, a közönség körében népszerű, a mai bulvár típusú igényeket szem előtt tartó, show jellegű műsora alapján a Magyar Lemezlovas Egyesület által kitűzött célokkal ellenséges, demagóg és felületes megnyilvánulások számára ezáltal támadási felületet teremtene.

Bárány Attila több mint 20 éves pályafutása során mindig a szakmai és etikai követelményeket maximálisan szem előtt tartva tevékenykedett, a lemezlovasság mint szakma fortélyait tökéletesen ismerő DJ-ként az ország egyik legnépszerűbb lemezlovasává, showman-évé nőtte ki magát.

A Magyar Lemezlovas Egyesület elnöksége szomorúan veszi tudomásul, hogy a Magyarországon sajnos oly jellemző irigység, a mások sikere iránt érzett féltékenység és a szakmai hátteret egyáltalán nem ismerő demagógia ismételten győzedelmeskedett. Szervezetünk továbbra is a szakma és annak művelői iránt támasztott elvárások vitán felül hiteles képviselőjének tartja Bárány Attilát, fellépésein tanúsított – egyébként szakmailag kifogástalan – show-jellegű magatartása mellett is.

A Magyar Lemezlovas Egyesület alapvetően nem találja helyesnek a nyilvánosság előtti káromkodást, mint ahogy például a Fábry Sándor showműsorában elhangzó egyes obszcén megnyilatkozásokat sem, de ahogyan az ilyen megnyilvánulások Fábrynál is az adott közegben szórakoztatóak, s nem degradálják a humorista egyébként vallott értékrendjét, úgy Bárány Attila elszólásaiból sem lehet következtetéseket levonni sem szakmai, sem emberi tisztességére vonatkozóan.

Mindemellett a lemondást természetesen elfogadjuk, s további szakmai sikereket kívánunk Attilának a klubokban.

Egy-két-há, induljon a sárdobálás. Nem, nem. Ma nem erről szól a cikkem.

Mi csak szomorúak vagyunk, amiért lemondott. Miért tetted Attila? Ne hagyd magad, Te vagy az ország első számú kirakatmajma! Az emberek felszínes viselkedésével pedig ne törődj, nincs olyan ember, aki ne ejtene el egy ízes bazmeget, amikor a lábára ejti a mázsahúsz kiló cementeszsákot. Te csak azt teszed, amit minden magyar ember: széjjel szidod a gyökér droidokat, akik ráadásul még el is tartanak. Tudom, hogy dühít, amiért az emberek szeretik a szerinted is szar hanghullámaidat. Ezért azt javasoljuk, hogy vásárolj a legközelebbi mezőgazdasági üzletben egy ÁSD EL MAGAD KIT-et, és engedd szabadjára gyűlöleted, amit a világ ellen érzel. Növessz hosszú hajat, és éld át az érzelmeidet. Légy bátor ezekben a nehéz pillanatokban, Kurt Cobain is ezt kérte végakaratában Tőled. Büszkén mondhatom, Kurt mindig is megbecsült, úgy gondolta Te leszel a következő század Tinódija, Mozartja és Leninje. A nevében is folytatnod kell azt a szép hagyományt, miszerint a híres könnyűzenei alkotók saját kezük által halnak szent halált. Ezzel egy magasabb, már-már félisteni szintre emelik magukat, ezért ne halasztgasd tovább a döntést, tedd meg.

Én csak annyit ígérhetek, hogy mindig megfelelő kegyelettel fogok a sírod iránt viseltetni, amikor részegen körbehugyozom. Nótáidat leendő kisunokáimnak betanítom, ezekre az ütemekre fogják megalapítani a Negyedik Birodalmat itt kis hazánkban. Hatalmas emlékművet fognak Neked állítani: a Reichstagban lesz egy életnagyságú szobrod, amely azt a jelenetet fogja ábrázolni, mikor végre őszintén beszélsz fajtársaidhoz:

Bárány Attila, az egyetlen ember, aki a végbelével is képes volt kommunikálni. Útmutatásaid követni fogjuk. Nyugodj békében.

Januárt 15. pedig bevonul majd Bárány Attila-nap néven, amikor minden diszkó ingyenes belépőkkel és koktélokkal várja majd az ünnepelni kívánó skinhead-tömeget.

Olyan mocsok egy idő van, a sejtbiosz gyönyörűségei sem adják. Gondoltam felmegyek fő divattanácsadónk honlapjára, nézek új rucikat, amiben megjelenhetnék majd a nyilvánosság előtt (a mostani szürke mackónadrág + szürke póló csak a szemem színét hangsúlyozza ki). És itt jött az újabb sokk. Meddig ver még az Atyaúristen sorscsapásaival? Hamarosan pengéért nyúlok, és véget vetek szörnyű délutánomnak.

Az oldal címe: Sikkdivatizé . És bizony mostantól csak a meghívottak olvashatják. Mivel érdemeltem ki ezt a kizárást, kedves SDP? Miért büntetsz? Pedig minden reggel azzal nyitottam, hogy elolvastam legfrissebb tanácsaid az arcápolásról és az öltözködésről. Már-már ott tartottam, hogy beállítom kezdőlapnak. (Bár ahhoz meg kellett volna kérjelek, hogy ne rózsaszín legyen a háttér, mert akkor menthetetlenül homokosnak könyvelne el a férfitársadalom.)

Ami a legdruvább, hogy mostantól a régi cikkeket sem olvasgathatom, pedig így nem tudok elaludni. Bizony, bizony kikapcsolta a rákereshetőséget is. Ezt a …

Mondjuk joga van hozzá, saját blog. De akkor is, megfoszt minket az okulás lehetőségétől? Akkor inkább javasolnám a Windows Jegyzettömböt: ha egy külön rejtett mappába elmented gondolataid .txt-ben, akkor biztos nem találja meg senki. De így belevágni a képünkbe a szomorú igazságot? Hmm.

Békésen reggeliztem vasárnap reggel. Lelkiekben már a hétfői nagy locsolásra, a sok-sok csokitojásra gondoltam. Készültem a szokásos dínomdánomra, a nagy zabálásra, rég nem látott rokonaim meglátogatására. Gyanútlanul a kezembe vettem a MiNap című közéleti hetilapot. Tudjátok, ingyenes, hirdetésekkel teli szirszar, amiben olvasni lehet a héten az acél városában történt dolgokról. Itt a link, ha vki szeretné megkukkantani kakkantás közben:

http://www.minap.hu/archiv/minap200915.pdf

Mivel tudom, hogy nem szeretnétek mindenféle szennylapban turkálni, ezért ugorgyunk. Második oldal, böszömnagy betűk: Megemlékezés. Fel is keltette az érdeklődésem, mégis mi a szarra akarnak húsvétkor a képen látható vörösruhás (ez nem vicc) emberkék megemlékezni.

Ahogy nézem, kb. Anyuka, Apuka és a kisdobos fiuk húsvétoznak koszorúval, a Nagy Hadsereg színeiben. Hohó, buli a temetőben húsvétkor. Feltámad Lenin és új időszámítás indul? Meg a maci faszát. Nem ez történt. Álljon itt a noname szerző firkálmánya:

Szombaton tartott megemlékezést a Hõsök temetõjében a Magyar Kommunista Munkáspárt Miskolc városi elnöksége. Fejet hajtottak hazánk felszabadulásának 64. évfordulója alkalmából a szovjet emlékmû elõtt. Répási János, a párt miskolci alelnöke azt mondta: 1945. április 4-én a német megszállás és a fasiszta uralom alól szabadult fel hazánk és nem szovjet megszállás történt. Véleménye szerint a történészek hazudnak, hiszen megváltoztatták az eseményeket, a gimnáziumi tankönyvekben ugyanis megszállásról írnak, pedig az idõsebbek tudják, hogy a szovjetek szabadították fel hazánkat. A megemlékezésen a résztvevõk éltették április 4-ét, koszorúztak a Hõsök temetõjében a szovjet emlékmûnél, majd az Internacionálé hangjaival véget ért a megemlékezés.

Azt a kurva büdös vörös eget, azt. Nem semmi, érdekes emberek élnek ezen a planétán, tényleg alacsony az a bizonyos kerítés. Az egy dolog, hogy szimpatizálnak a szovjetekkel, a kommunizmus eszméivel. Ezért még senki nem került Lucifer színe elé. Viszont azt állítani, hogy Magyarországot felszabadították a szovjetek, az kissé meredek. Még akkor is, ha a bácsinak oskolában azt mondták, hogy Rákosi elvtárs szarja a spanyolviaszt. Német megszállás, fasiszta uralom valóban volt, amibe mi önként masíroztunk, mivel a Nagy Medvével nem szerettünk volna összehaverkodni. Aztán adolfka úgy gondolta, monopolyzik egyet. Nem jött be neki, öngyi lett (történelem első emoja, figyeljétek a haját). Az oroszok már a spájzban voltak. A történészek meg mind hazudnak. Minket felszabadítottak. Tök jó, meddig is tartott a második világháború?

- Hohó, tízmilliós kérdés.

- Megjelöljük Vágó, úr?

- Ahogy gondolja, fiam.

- Legyen 1945.

- Biztos, fiam?

- Ööö, izé, szóval, igen.

- Tudja mikor vonultak ki az orosz tankok hazánk területéről végérvényesen?

- Hmm. Ez fogós. ‘45-ben?

- Hahaha. Mindig megviccel, maga huncut. 1991. június 19-én.

- Ezt nem tudtam. De akkor még is, hogy is van ez?

- Tőlem, kérdezi? HAHAHA

Na, akkor kérdem én, hogy is van ez? Vagy mondjuk miért volt a remek pártja három évtizeden át egyedüli magyar párt, kedves Répási János? Miért hívtak minket a legvidámabb barakknak? Miért basztátok tropára az országot, büdös álszocialista mocskok? Miért nyomtátok el az országot, miért végeztétek ki azt, aki vissza mert szólni?

Nem értem. Nem értem, hogy hogyan merészel ez az őskövület egy ilyen szép, verőfényes reggelen koszorúzni. Hogy vagy képes felszállni a villamosra és bátran belenézni honfitársaid szemébe? Nemzet bolondja.

Mert ugye a szovjetek felszabadítottak az országot. Azt viszont nem vágom, hogy a nem ellenálló magyar polgárokat miért kellett kicsit megkurtítani. Miért haltak meg családapák, mikor a szovjet tankok beértek szülőföldünkre? Nem hinném, hogy az egyszerű paraszt nagyban lengette volna a karját, zíghájlt kiabálva. Aztán mi lett a magyar pártokkal? 1950-re miért tűnt el az ellenzék? Mi lett a magyar politikai élettel? Mi történt a világháború előtt szárnyaló ‘20-as, ‘30-as évekbeli magyar gazdasági koncepciókkal? Miért nem lehetett visszaállítani a háború előtti állapotot? Miért kellett oly sok szép városban gyárakat, bányákat létrehozni? Komolyan erre volt szükségünk? Kérdések, amelyekre a drága alelnök úr bajosan tudna válaszolni. De nem is érdekel. Ne válaszoljon. Csináljon, amit akar. Már ketyeg a biológiai órája, a kaszást ő sem úszhatja meg. Hamarosan kihal ez a nemzedék is, nem lesz, aki akadékoskodjon, hogy Kádár elvtárs alatt jobb volt.

Mesélek nektek egy kicsit. Éppen üldögélünk az egyik előadóban, amikor bejön egy fullvigyor 30-40 éves hölgy, kipakolja a laptopot. Hohó, akkor ő lesz a tanárnő, aki ma tartja az előadást.

Erről az óráról annyit érdemes megjegyeznem, hogy 4 csoportnak, összesen vmi 80 embernek van egy időben. Ami azért remek, mert a hangulat mindig emelkedett, működnek a kávéházak, a kutyát nem érdekli, hogy mit szaladgál a tanár ott elől a táblánál. Persze a diákok már tízes csoportban is sokat pofáznak. Nem szeretném védeni a tisztelt egyetemi polgárokat, de nem vagyunk ma született bárányok. Ez valszeg azért van, mert a tantárgy nagyrészt csak kamu, legalább a 2/3-a teljesen felesleges. Kérdem én, egy orvosnak miért kellene azt tudnia, hogy milyen mechanizmussal és mennyi GTP molekula segítségével épülnek fel a mikrotubulusok a sejtben? Tudod, hogy van kolhicin, légyölő galóca, meg még néhány méreg, aminek a tüneteit majd biztos be kell nyalni később. Azért, mert arra szükséged lesz. De ez teljesen felesleges. Mégis kapunk a pofánkba előadást, kötelező kis gyakorlati órákat, ahol sejteket ölünk tiszta etillel, monocitákat keresünk mikroszkópban péntek délután 5 órakor egy félbolond hajcsárral, meg szemináriumot, amin az előadást meghallgatja még egyszer az évfolyam (bár múltkor is voltak a 200 fős évfolyamból 8-an az előadáson ). Hurrá.

Szidtuk az órát, szidtuk kicsit a diákokat. Jöjjön az Intézet. Előző félévben is kaptunk tőlük egy ilyen szarrágó tantárgyat. Akkor az MRI, a CT működési elvét kellett benyalni, plusz biztos szükségünk lesz a röntgendiffrakciónál a Laue-féle egyenletrendszerre, gondolom hobbiból mindenki fehérjekristályokat növeszt (laza 3-4 év alatt össze is jön egy), besugározza őket, aztán papíron összeadja az eredményeket. Most pedig megkaptuk a Szopatás 2.-t, hátha ki tudnak még néhány embert szórni Anatómia szigorlat előtt. Az intézetben dolgoznak meglepően értelmes emberek is. A tanszékvezető és egy-két rutinosabb férfitanár tudja kezelni a tömegeket. Bár egyszerűbb lenne, ha minden csoportnak külön lenne az óra, meglepő módon nem lenne pályaudvari hangulat. Mellesleg ne gondoljátok, hogy ennyire hímsoviniszta lennék. Nincs semmi bajom a női tanárokkal, tőlük tanultam meg írni, olvasni, számolni, nélkülük kapálhatnék, metszegethetnénk ilyen időben. Az egyetemen is vannak értelmes, rendes, jól tanító tanárnők. Csak nem ebben az intézetben. Nem tudom, hogy, de ide sikerült összehozni az összes defektes, folyamatosan menstruáló szerencsétlenséget. Süt róluk, hogy szar az életük, a munkájuk pedig annyit sem ér.

És akkor ittvan ez az Iqhuszár. Nevet, sőt monogramot sem írok, nem lényeges. Aki volt óráján, az tudja, hogy kiről beszélek. A többiek is meg fogják érteni miért. Szóval beszédül órára, fején konstans vigyorral. De komolyan ilyet ki látott már, végigmosolygott 75 percet, csak egy alkalommal tűnt el a mosoly. Rendkívül halkan beszél, ha a blúzára, vagy milyére (divattanácsadó, stylist még nincs a pártban, jelentkezést kommentekben folyamatosan várunk) csipteti a mikroportot, akkor lószar nem hallatszik, magának beszél. Ezért kifejlesztett egy sajátos technikát, a szája elé tartja a szerkezetet. Bezony, bezony. Mekkora ötlet. Ez kurva jó, csak ott is felejti, mint a mosolyt az arcán. Nem tudom miből vannak az izmai, tippem a vasbeton lenne. És amikor otthagyja, akkor bizony levegőt vesz. Szuszog. Jójó, levegő nélkül nehéz életben maradni, megértem. Viszont ez olyan hangot ad, mintha 80-90 km/h-s orkánban ülnénk. Először kapaszkodtam is, aztán meg meglepődtem, hogy az előadóban mit keres szél. De csak ez az inkubátorszökevény volt. Másfél órán át kissé idegesítő…

Alapvetően nem egy rossz lélek amúgy a hölgy. Talán az első olyan tanárnő a munkahelyén, akin szemre nem látszik semmilyen degeneráció. Csendes, jólelkű. Csakhogy ez a fajta mentalitás nem célravezető, amikor 80 vagy neadjisten 200 ember érdeklődését, figyelmét próbálja megnyerni. Lehetetlen. Fogadja meg tanácsom, és menjen el bölcsődébe vagy óvodába dolgozni. Ott is lesznek problémái néhány büdöskölökkel, de ott még a felnőtt dominál. Itt viszont kifejlett gyilkosokkal van körülvéve. Esélytelen. Inkább tanítson szorzótáblát vagy menjen kutatni. A sejtek nem mocorognak a tárgylemezen, nem pofáznak vissza. Kedves volt osztályfőnököm kedvenc mondása volt, már akkor is nevettünk rajta, de milyen igaz: “rohangászik, mint majom a köszörűkövön”. Fegyelmet nem tud tartani, az érdeklődésünket nem nyeri meg, viszont untat. És persze ő is egyre idegesebb. 15 perccel a duplaóra vége előtt elköszön, remegő fejjel mondja, hogy ő így nem tud tanítani. Adjuk oda a jelenléti ívet, menjünk haza. (Múlt héten csak végigolvasta a névsort. Gyanús volt, hogy 20 ember ült bennt, miközben névsor szerint mindenki bennt volt (négyszerese ). Persze azt senki ne várja, hogy az első szép tavaszi délutánon bemenjünk erre a baromságra. Oké, kihúzta a neveket. Bár ezt se kellett volna. Csak irat egy új névsort. De persze a kollektív büntetés maradt csak neki, mint utolsó eszköz. Valahogy vissza kellett vágnia.) Most is felírtak egy rakat nevet, azt viszont nem értem, hogy miért. Ugyan én is végigpofázom az órát, rendben van. De legalább megértem, hogy nem kellene még a nagymamát meg a nagypapát, meg a 77. ivócimborát is felírni, mert múlt héten tudjuk, mi történt. Úgyhogy most halálidegesen ránézett a lapra és már tépte is össze. Mi meg húztunk el onnan.

Kínszenvedés ez az egész. Teljesen felesleges. Bennünk nem hagyott mély nyomokat a sejtciklus, ő meg mehet megint kezeltetni magát. Mert hogy az idegrendszer nincs rendben. Egyik pillanatban még mosolyog, következőre meg már ölésre készen kapja elő a baltáját. Durván klinikai eset a hölgy. Most sztem vagy irtózatosan dühöng vagy sír vagy éppen leissza magát. Lehet, hogy egyszerre az összeset.

Miért van az, hogy a részeg ember kényszeresen meg akar fogdosni mindent, ami szokatlan, meglepő, vagy legalábbis annak találja? Többször is jártam már úgy, hogy részeg csávónak vagy csajnak megtetszett a hajam, és gondolta fogdossa. Elmentek a kurva anyátokba. Egy ideig még tűröm, de egyszer kikelek magamból és rátok gyújtom részeg gecik a kocsmát.

Ez is egy hajviselet. Én nem tehetek róla, hogy ma szokatlan a köcsög vasalt hajú droidok világában. Leszarom nagy ívben. Hagyjál békén geccó, csak az ingyensöröm akarom élvezni. Nem érdekel, hogy beszélgetni akarsz, dögöljél meg ott ahol vagy. Igyál annyit, hogy láss magadból többet, és támaszd be a haverjaidat a tükör elé, velük beszélgess. Vagy vonszold haza magad és élj normális életet, nézegesd az órád vagy a szemhéjad belülről. Paraszt banda.

Ha pedik kötekedni akarsz, akkor megadom a címem, nyomunk egy Harcosok klubját, kieengedjük a fáradt gőzt, de ne próbálj meg úgy beszólni a kocsma másik végéről, hogy se a szavakat, se a lábaidat nem tudod egymás után pakolni.

P12 kommentje kurvára kiakasztott. Undorító, ami ma folyik. Nagyon ritka ma Magyarországon, ha értelmes és jó zenét kapunk a búránkba, nem agyatlan tuctucot. Felőlem komolyzene is jöhet, csak könyörgöm alkossunk már vmi újat. Ja és zene legyen már bazmeg, hangszerek, esetleg ének. Na meg szöveg. Vmit találjatok már ki, ne csak ezt az ürüléket. Belepofázunk a hangokba? Azaz, sokat kell készülni egy bulira. Nem látom már sajnos a kiutat a szarból. Süllyed a hajó emberek. Vagy mégsem? Mutatok nektek egy kis ellenpéldát, hogy is lehet:

http://www.youtube.com/watch?v=BX8M09NBZ3g

Azóta cdjük is jelent meg, rendes hangszereléssel. Sajnos a kukát, mint kelléket kihagyták. És látjátok droidok, szöveg. Szöveg bazmeg, nem mindenféle pofázás, meg istenfasza. A pofázással nincs eredendően bajon, mert azt is alkotásnak tartom, hogy “megkölt” egy számot a rapper, abban rím van, sőt legtöbbször szövegkohézió.

Örök példa, nem is magyar, “sajnos” nekünk csak Nobel-díjasaink, Puskás Öcsink, vízilabdánk van/volt. De hangszer. Szerintetek erre is úgy kell gyakorolni, hogy benyomod a gépet, a kis djprogramodat, aztán keverjünk vmit? Jól van, oké, ennél jobb ez a Dj Birka (a bodri faj szégyene), ő már pörgeti azt a szart. Mégis mennyi időbe telik hülye hangokat előcsalni abból a szarból, hogy torzan hangzzon az eredeti szám? (Részegen vagy/és belőve a legtöbb ember szarik arra, hogy mi szól, csak a fején kívül is szóljon, mert akkor lehet vonaglani.)

http://www.youtube.com/watch?v=BCwCBh0z3Hs

És végül Ének. Ez egy rohadtul szubjektív része a zenének, van akinek csak Pavarotti, van akinek meg csak Kurt. De akkor sem az, hogy nyomatjuk a lejétszóba a zenét, néha beletekerünk, mint a hülyegyerek, aki szórakozik a bakelittel, mert a fater megtiltotta, közbe meg néha belemondjuk, hogy ezt tőled loptam, azt meg tőle. Művészet.

http://www.youtube.com/watch?v=FW2cVKvwH0Y

nekem ez az ének

Szóval rothadjon el az összes fertelmes disc jockey, aki csak beleszar a nagy számokba. Csinálj vmi újat, ismeretlent, és akkor nem háborgok, te tetű. De hogy Nirvanát remixelni vagy mi a szart csinálni vele. Elbaszott egy világ ez.

Megjegyzés: nem azt mondom, hogy ilyen fajtájú lehet csak a JÓ zene. Nem csak az a zsírállatistencsászár, amit én hallgatok, ezzel tisztában vagyok. De úgy gondolom, a szöveg, az ének, a hangszerelés az alapja ennek az egésznek. Az alkotás. Az, hogy a semmiből vmi újat és szépet teremtünk.

Zenét hallgattam, és ráakadtam egy olyan dologra, amire nem kellett volna. Mostanában a környezetemben több nagy bulizós ember is mozog, és mindannyian istenítenek valami kecske, jah nem… bocs… bárány attilát.

Gondoltam, ha már úgysincs jobb dolgom, belehallgatok, mit alkot ez a jóember. Tucat tüctüc ez a javából, csak mellé pofázik a kolléga és viccesnek hiszi magát. Ezzel nem még nem akasztott ki, ilyen is kell, sőt néha én is szoktam hasonlót hallgatni, igaz, én a 90-es évek eurodance vonalát kedvelem, de amikor az alább látható videóra klikkeltem, megállt bennem az ütő:

http://www.youtube.com/watch?v=8QACJ6k7a08

Ki a faszomnak képzeli ez magát? Ki ez? Mit gondol ez? Hogy lehet ilyet tenni? A zenetörténelem egyik legnagyobb ikonjának, a Nirvananak egy remixelt számát eljátszani egy diszkóban?  Ezt mégis hogyan? Vagy miért? Azt sem tudják azok az agymosottak, hogy ki az a Kurt Cobain (rajzoljunk kört…)

A mi országunkban az ilyen embereket norvég származásúnak nyilvátnítják majd. Velük kapcsolatos terveinkről pedig már olvashattatok.