indítónak – virtuális játszótér
Nem vagyok egy nagy író, rohadtul nem értek a bevezetőkhöz, én csak belecsapok a lecsóba. In medias res.
Először is arról, hogy miért jött létre ez a blog. Az alapfelállás, hogy van a P12 mester, most nem tudom milyen néven írogat (bassza meg, nem tudom hogy hívjam, volt már vagy 3-4-féle neve internetes pályafutása alatt, talán még Piri néninek nem hívták), meg vagyok én, bodri. Elég régi barátok vagyunk, elég sok agyament ötletet, gondolatot osztunk meg a másikkal. Ezeket a baromságokat persze legtöbbször, modern ember módjára az ótvaros msnen dobáljuk egymásnak. Tegnap is (lejegyzendő: 2009. március 19. 
) éppen ezt nyomattuk. Előkerültek megint az ideológiák, hitler, cigány, humanizmus, gének, stb. És megint ott tartottunk, hogy nem tudtuk meggyőzni a másikat. Mikor már televolt a f@xom a hülyeségeivel (úgy nem lehet diablózni, ha közben állandóan villog a köcsög Tálca ), akkor megjegyeztem neki, hogy írjunk könyvet, aztán megnézzük, az embereket mennyire osztja meg a két homlokegyenest más vélemény. Mint láthatja a nagyérdemű, ez lett belőle.
Tehát ez a blog arról fog szólni, hogy dobáljuk a világmegváltó gondolatainkat az éterbe, és várjuk az idegenek válaszát, hátha van más értelmes élőlény is ebben a galaxisban. Lesz itt szó politikáról, eszmékról, történelemről, kis gazdaságról, sportról, meg úgy általában véve mindenről, ami egy átlagmagyart érinthet. Ez lesz itt kéremszépen, ahogy nagyon értelmesen a Narancs, Tetves és Dugóban megjegyezték. (ebből a nagyhatású háromrészes eposzból még biztosan fogunk idézni, mára már a magyar kultúra szerves része lett)
A helyesírást nézzétek el nekünk, éppen hogy csak átkúsztunk az érettségin, a fél sulit le kellett fizetnünk, a másik felét meg itattuk, hogy meglegyen az a kettes. Büszkék is vagyunk magunkra.
A gondolataink pedig olyanok, amilyenek. A véleményünkért nem fogunk bocsánatot kérni. Személyeskedni nem fogunk, nem kurvaanyázunk. Túl sokat csuklanának akkor a drága mamák, senkinek nem tetszene, ha állandóan ijesztgetnie kellene a mutert, hogy hagyja már abba.
